Ödönke és Ubulka fizikát tanul. Ödönke tudálékosan kérkedik frissen szerzett ismereteivel:
"Az elektromos teljesítmény a feszültség és az áramerősség szorzata, itt van a könyvben: Pé egyenlő U-szor I. Na, ha ebbe belevesszük az Ohm-törvényt, akkor azt kapjuk, hogy az elektromos teljesítmény egyenesen arányos a fogyasztó elektromos ellenállásával! Érted, Ubulka?"
Ubulka eltűnődik, számolgat, aztán a fejét rázza.
"Nem egyenesen, hanem fordítottan. Ha behelyettesítek, akkor az R ellenállás a nevezőben lesz a jobb oldalon. Az pedig fordított arányosságot jelent!"
Ödönke kioktató stílusban emeli fel a hangját:
"Pé egyenlő Í-négyzet-szer-eR! Nincs itt semmiféle nevező!"
Ubulka nem hagyja a maga igazát:
"Pé egyenlő Ú-négyzet-per-eR. Lent van az eR ellenállás a nevezőben... Nem tudsz behelyettesíteni!"
Már-már hajbakapnak, de jön a (ha nem is teljes eszű bölcs, de) nagyon okos és segítőkész nagykislány, Etelka. Meghallgatja mind a kettőjüket, először Ödönke védelmezi dühödten a maga álláspontját:
"Etelka! Légyszi, magyarázd meg ennek a hólyagnak, hogy az elektromos teljesítmény egyenesen arányos az ellenállással! Egyszerű behelyettesítéssel kijön, hogy Pé egyenlő Í-négyzet-szer eR!"
De Ubulka a fejét rázza, és mutatja, hogy a tankönyvben is ott van a képlet:
"Nekem van igazam. És tudok behelyettesíteni. Pé egyenlő Ú-négyzet-per-eR..."
Etelka elmosolyodik, és magyarázni kezd...

Mit mondhatott az okos (bölcs) Etelka? Fejezzük be a történetet!