|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Friss fórum:
|
|
|
|
A hét kérdése:
Jelentkezz be a heti kérdéshez!
|
|
|
|
Legolvasottabbak:
|
|
| |
A fényáteresztő beton |
|
| |
|
2004.04.26. Losonczi Áron |
|
|  A "beton" francia eredetű szó. Szótári jelentése szerint homok, kavics, cement és víz keverékéből készülő, nagyszilárdságú építőanyag. Egyes lexikonok mesterséges kőként értelmezik.
| |
|
Hirdetés
| |
|
Eddig is született néhány megoldás arra, hogy fényt bocsássanak át a betonon. Az "ablak" után a legismertebb és a gyakorlatban is kipróbált módszer szerint a szerkezet teljes vastagságán átfutó, transzparens anyagból készült betétek viszik át a fényt a betonon. Ezek a betétek legtöbbször üvegből vagy műanyagból készült lapok, tömbök vagy egyéb profilok. Mivel azonban ezek a világító szemek egyenként viszonylag nagy felületűek, vizuálisan elválnak a befogadó anyagtól.
 Megemlítendő – a problémát más oldalról megközelítő megoldás – a Houstoni Egyetemen kutató Dr. Bill Price ötlete. Dr. Price, aki egykor Rem Koolhaas munkatársa volt, a „beton” szó szakmai jelentését (adalékanyag + kötőanyag) értelmezte újra: kavics és homok helyett üvegtörmeléket, cement és víz helyett áttetsző műanyag ragasztót alkalmaz a pár éve kezdődött kísérleteiben. A Price által "Átlátszó/áttetsző beton" névre keresztelt anyag a csak transzparens összetevők alkalmazása miatt értelemszerűen működik, ám kérdéses, hogy ez az "elvi beton" nem inkább egy érdekes műanyag-e, ha a bevezető sorok alapján indulunk ki.
Az általam kifejlesztett építőanyagban a fent említett első módszerhez hasonlóan a hagyományos összetevőkből álló betonon egy másik, transzparens anyag viszi át a fényt, ám az továbbra is beton marad összhatásában, megjelenésében.
 Találmányom, a fényáteresztő beton optikai üvegszálak és finom beton keveréke. Előregyártva, építőblokkok formájában alkalmazható. Az optikai üvegszálak ezrei mátrixot alkotva, egymással párhuzamosan futnak minden egyes blokk két főfelülete között. A szálak aránya az össztérfogathoz képest kicsi (5%), ezen felül kis méretük miatt azok teljesen elkeverednek a betonban, annak szerkezeti részévé válnak, mint egyfajta finom frakciójú adalékanyag. A blokkok felülete így továbbra is homogén betonként jelenik meg.
Az üvegszálak pontonként továbbítják a fényt a két oldal között. Párhuzamos elhelyezésük miatt az ilyen elemekből épített fal fényesebb felére eső fényinformáció változatlanul jelenik meg a másik, sötétebb oldalon. Ennek talán a legérdekesebb formája az árnyékok éles körvonalakkal való kirajzolódása a fal ellentétes felén. Ezenkívül az átmenő fény színe is változatlan marad.
 Egy fényáteresztő betonból épült fal elvben akár több méter vastag is lehet, mivel az optikai üvegszálak kb. 20 méteres hosszúságig szinte veszteség nélkül továbbítják a fényt, legyen az akár természetes, akár mesterséges. A blokkokból teherhordó szerkezetek is építhetőek, mivel a bekevert üvegszálak nem befolyásolják negatívan a beton közismerten nagy teherbíró képességét. A blokkok különböző nagyságban és hőszigetelt formában is gyárthatóak. Az ötlet születése óta több prototípus készült. Ezek közül kiemelkedő jelentőségű az a legújabb, 60 elemből álló, ember nagyságú faldarab, melyet először idén augusztusban, Stockholmban láthatott szélesebb közönség a Svéd Építészeti Múzeum kortárs építészeti kiállításán. Megemlítendő, hogy a fal teljes egészében egy magyar kisvárosban, Csongrádon készült, barátok és helyi mesteremberek segítségével.
 Az építőanyaggal kapcsolatos, Stockholmban folytatott kutatásaimmal párhuzamosan a fényáteresztő betont már két építészeti pályázaton alkalmaztuk. Először egy Stockholm központjában lévő köztér járható burkolataként próbáltuk ki (építészek: E. Giovannione, G. Hildén, L. Á., A. Lucca). A nappal közönséges betonlapként megjelenő blokkok alá lámpatesteket helyeztek, s azok az alkony beálltával fényleni kezdtek. A terv koncepciója szerint esténként a tér súlypontja körül elterülő, gyűrűző, hatalmas fényminta rajzolódott ki a járható felszínen.
A második pályázatban egy kis templomtér épült a betonkőből Stockholm egyik külvárosában (építészek: L. Á., A. Wilhelmson). A tervben egy kubus-szerű építményt javasoltunk, melynek mind a négy fala fényáteresztő betonból épült. A külső, trafóházszerű megjelenés otthonra talál a svéd alvóváros ingerszegény központjában. A belső teret viszont könnyedebbé teszi az 50 cm vastag falakon átszűrődő fény. A környező fák állandóan mozgó árnyai megjelennek a belső falfelületeken, mintha azok nem is mesterséges kőből, hanem vékony rizspapírból lennének. A koncepcióval az építőanyagban rejlő kontrasztot kívántuk kiélezni – a nehéz anyagon átszűrődő fény szimbolikus jelenése teszi templommá a brutális betonkubust. A pályázati műhöz 1:33 arányú modell készült az anyag prototípusából, csak így lehetett valós képet kapni a belső fényviszonyokról, az anyag viselkedéséről.
 A fényáteresztő-beton építőelem és annak gyártási metódusa 2002. májusában svéd szabadalmi oltalmat kapott. Jelenleg a nemzetközi szabadalmaztatás folyik. Reményeim szerint hamarosan felépülhet az első tesztépület, mely talán egy l’art pour l’art szellemű kis pavilon lesz saját építőanyagának bemutatására. A gyártással kapcsolatos tárgyalások jelenleg folynak, várhatóan 2004-ben válik megvásárolhatóvá a fényáteresztő beton. | |
|
Kapcsolódó cikkek
|
|
|
|
|
